कलाविलासदिग्धात्मा विदग्ध इति कीर्त्यते ।
यथा—
गीतं गुम्फति ताण्डवं घटयति ब्रूते प्रहेलीक्रमं
वेणुं वादयते स्रजं विरचयत्य् आलेख्यमभ्यस्यति ।
निर्माति स्वयमिन्द्रजालपटलीं द्यूते जयत्युन्मदान्
पश्योद्दामकलाविलासवसतिश्चित्रं हरिः क्रीडति ॥
kalā-vilāsa-digdhātmā vidagdha iti kīrtyate |
yathā—
gītaṁ gumphati tāṇḍavaṁ ghaṭayati brūte prahelī-kramaṁ
veṇuṁ vādayate srajaṁ viracayaty ālekhyam abhyasyati |
nirmāti svayam indrajāla-paṭalīṁ dyūte jayaty unmadān
paśyoddāma-kalā-vilāsa-vasatiś citraṁ hariḥ krīḍati ||
(Bhakti-rasāmṛta-sindhu: 2.1.84–85)
“One whose mind is anointed with [i.e., ever engaged in] the arts and play is called artful (vidagdha), as [is described] in [the following verse],
‘Look!
He composes songs.
He performs dances.
He speaks series of riddles.
He plays the flute.
He strings garlands.
He draws pictures.
He personally creates magic tricks.
He defeats the arrogant at dice.
Hari—
An abode of endless arts and play—
Sports wonderfully!’”